RTMS Neurológiai és Ortopédiai rehabilitációs rendelő(Budapest, XXI. kerület)

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat). Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.