A társadalomban a család az elsődleges és egyben legfontosabb csoport. Ez az összetett működési egység jelentős – pozitív vagy negatív – értékeket hordoz és ad tovább a soron következő generációknak, és hatalmas személyiségformáló hatással bír az egyénre nézve. A családtagok folyamatos érintkezésben vannak egymással, erős érzelmi kötelék van közöttük, és a családon belül zajló kommunikáció révén valósítják meg önmagukat. Ez a kis közösség szeretetet, empátiát, biztonságot nyújt számukra.
Bár a család a legfontosabb színtere, de a szocializáció ma már - a társadalmi átalakulásnak köszönhetően – nem csupán a családon belül zajlik. Ezek a változások megnövelik az egyénre háruló terheket, befolyásolják a modern család szerkezetét. Ahhoz, hogy az egyén, illetve a család meg tudja tartani harmonikus egyensúlyát, alkalmazkodóképesség és nyitottság szükséges.
A család a személyiségfejlődés és kibontakozás meghatározó színtere, de sok esetben a családot alkotó egyének számára nehezítő és betegítő tényezővé válhat. Megannyi vizsgálat igazolja, hogy a különféle beilleszkedési és viselkedési problémák, a szenvedély-betegségek, illetve pszichoszomatikus betegségek mögött gyakran a családi élet zavarai húzódnak meg.
A szülők és a gyermekpszichológus kollégák között megbeszélés, konzultáció szükséges a gyermekterápia megkezdése előtt.
Az óvodás gyermekek gondjaikat nem mindig tudják szavakba önteni, így a tünetek beszélnek helyettük. Ez lehet alvászavar, nyugtalanság, dadogás, bepisilés, bekakilás, hajtekerés, körömrágás, tic, rendszeres torokköszörülés, szorongás - félelmek stb.
A gyermek nem feltétlenül szenved ezektől a tünetektől, jellemzően sokkal inkább a felnőtt veszi észre előbb a zavart. A terápiás munkát gyermekpszichológus kollégánk játékok segítségével végzi, ugyanis a játékokban és rajzokban a gyerekek elmondják, mi okozza a zavart, anélkül, hogy észrevennék. A gyermekpszichológus szakember számára világosan kirajzolja a problémát az eljátszott anyag.
A mediáció tulajdonképpen egy egyszerű eljárás.
Adott két ember, akik nem értenek egyet valamiben, ami igazán fontos számukra; nem tudnak megegyezni.
Ezért segítségül hívnak egy harmadik felet, a mediátort. Aki szaktudásával és a mediáció módszerével abban támogatja a feleket, hogy megoldást találjanak problémájukra.
A mediáció kizárólag előretekintő, a jövőt szem előtt tartó módszer melyben a megegyezés a cél.
A mediátor abban segít, hogy a felek meghallják és megértsék egymást. Mert a megoldást csak ők tudják megtalálni és ők azok, akik képesek a saját döntésüknek megfelelően vállalni azért a felelősséget.
A mediáció nehézsége legfőképpen abban rejlik, hogy a felek elfogadják azt, hogy a mediáció egy jó ötlet és megfelelő eljárás vitájuk rendezésére.
A viták nagy része személyes jellegű. A bírósági eljárások, a jog ezt nem veszi figyelembe. A bíróságon harc folyik: az igazságért, a felelősségért, a hibás megbüntetéséért. A bíróságon mindenki meg akarja mutatni a másiknak, hogy neki van igaza és éppen, hogy a másik téved vagy vétkes. És ez bizonyos esetekben így is van rendjén.
Ám ettől senki nem lesz igazán boldog és elégedett. Ez nem igazán segít a feleken.
A mediáció azt a megoldást kínálja a feleknek, ami minden résztvevő számára elfogadható és jó is.
