1979-ben születtem, gyerekkoromban nagy hatással voltak rám a nagyszüleim: apai ágról gyógyszerészek, anyai ágról tanárok. Miután nagyon szerettem mindannyiukat, nem meglepő, hogy gyerekkoromban egyszer tanár, másszor pedig gyógyszerész akartam lenni. :-)
Jelenleg tanárként is és pszichológusként is dolgozom, így mindkét ágról tudom folytatni nagyszüleim örökségét: az ismeretátadást és a gyógyítást. 2003-ban végeztem a Debreceni Egyetemen, azóta főleg serdülőkkel és fiatal felnőttekkel foglalkozom. Arra törekszem, hogy megtaláljanak és merjenek tőlem segítséget kérni azok, akiknek én segíteni tudok.
Szakmailag azokat a segítőket tisztelem, akik őszinték, lelkiismeretesek, örömteljes és szeretetteljes légkört árasztanak, és nem akarnak mindenáron tökéletesnek, a többi embernél jobbnak látszani - esetleg maguk is megjárták már a poklot, azaz nem csak elképzelni tudják szakkönyvek alapján, hogy milyen mélyponton lenni, hanem megélték, és ki is tudtak jönni belőle.